Zöldségfélék szerepe a táplálkozásban, Táplálkozási átlagérték fogalma

 

Zöldségfélék felhasználása

-         70% hazai felhasználásra, ezen belül

-  80-85% friss fogyasztás

-  10-15% feldolgozás

-  3-5% mélyhűtés

-         30% export

-   hajtatott árú

-  feldolgozott árú

Zöldségfogyasztás mennyisége

Függ:: - lakosság életkörülményei

-              ország földrajzi elhelyezkedése

-              fogyasztói szokások

Déli országok: 120-160 kg / fő/év

Középső régió 75-95 kg/ fő/év

Északi országok 50-70 kg/ fő/év

Optimális zöldségfogyasztás 150 g/ fő/nap, lehetőleg levélzöldség

Hazai zöldségfogyasztás 80-85 kg/ fő/év

egyenletessége csak akkor biztosítható, ha a tartósítás aránya eléri a 30-35%-ot

Magyarországon az jelenleg 22-24%

Jellegzetességei

1. Szezonalitás

-        az éves fogyasztás 50%-a a nyári-ősz eleji négy hónapra koncentrálódik

-        januártól-áprilisig az éves fogyasztás 20%-a

2. Egysíkúság

-   az összes fogyasztás 2/3-át tíz zöldségféle teszi ki (fejeskáposzta, paradicsom, étkezési paprika, görögdinnye, vöröshagyma, uborka, sárgarépa, petrezselyem, zöldborsó, zöldbab)

-   az összes fogyasztás felét az első 5 zöldségféle

Táplálkozás-élettani hatásuk

-         Gabonafélék (cereáliák), gumós növények à szénhidrátok à savas hamumaradvány

-         Állati eredetű élelmiszerek à fehérjeforrások à savas hamumaradvány

-         Zöldségfélék à - Vitaminok – Karotin (A-vitamin provitaminja)

-                   C, B₁  B₂

-                  Niacin (PP nitonia)

-             Ásványi sók: -K, Ca, Mg, Mn, S, Fe, Zn, P

- Fehérje: zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica

- Hamujuk lúgos kémhatású à közömbösíti a savas hamumaradványt hátrahagyó cereáliák, húsok, tejtermékek hatását

-             Diétás (emészthetetlen rost) à - béltraktus mozgatása

- mérgező anyagok megkötése

Kívánatos rostbevitel: 35-40 g/ fő/nap

Magyarországon 20 g/ fő/nap

Gomba – D – vitamin forrás

Táplálkozási átlagérték (Average Nutritive Value) a zöldségfélék objektív összehasonlítására szolgáló szintetikus mérőszám 100 g ehető részre vonatoztatva

ANV < 2,5 alacsony (uborka, görögdinnye, vöröshagyma,)

2,51 – 5,0 közepes (zöldbab, fejeskáposzta, paradicsom, petrezselyemgyökér)

> 5,1 magas  (zöldborsó, étkezési paprika, sárgarépa, petrezselyemzöld 16,53)

Társadalom típusok táplálkozás szerint

1.    Kalória fogyasztó

2.    Fehérjefogyasztó: közepesen fejlett és fejlett országok

3.      Értékfogyasztó fejlett országok à sok zöldség, gyümölcs

Zöldségtermesztés fogalma (Yamaguchy) a zöldségfélék olyan kertészeti élelmiszerek, amelyek szolgáltatói egyéves- ritkán évelő növények

A legtöbb ilyen növény lágyszárú, de van fás-szárú is

Zöldségtermesztés jellemzői:

-        meghatározó jelentőségű,

-        kedvező (gyors) piaci alkalmazkodó képesség

-        perspektivikus jövő,

-        lakosságmegtartó erő (80-100 ezer család részére)

-        kézi munkaigényes

-        kis területen nagy termelési érték állítható elő

Felhasználásra kerülő rész (zöldségtermék) botanikai értelemben:

-                    Gyökér, Hajtás, Levél, Éretlen (módosult) virág(rész), Zsenge mag, Éretlen (gazdasági érettségben lévő) termés, Érett termés

Zöldségtermesztés helyzete Magyarországon

Termőterület

-         Világon a szántóterület kb. 2%- án folyik zöldségtermesztés

-         Magyarországon is hasonló helyzet

-               Zöldségtermesztéssel hasznosított terület: 85 ezer ha (10-12 éve 120-130 ezer ha), ebből

-               6-7 ezer ha fóliával takart terület (ebből 1.600-1.800 ha váznélküli síkfólia), dinnyék, káposztafélék

-               80-120 ha üvegházi termesztés (paradicsom, paprika, uborka)

-              Jellemző a szántóföldi termesztés

-              a termőterület 90%-át 10-12 faj foglalja el

-                   fejeskáposzta, paradicsom, paprika, görögdinnye, vöröshagyma, uborka,

-                   sárgarépa, petrezselyemgyökér, zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica

-              ökológiai adottságain kb. 100 faj termesztését teszik lehetővé

Termelési szerkezet: 1986-1996-között a

-         zöldborsó, fűszerpaprika, fejeskáposzta vetésterülete mintegy felére csökkent

-         csemegekukorica vetésterülete mintegy 3X-osára növekedett

Betakarított mennyiség

-         1980-as évek: 2 millió t

-         napjainkban 1,5-1,8 millió tonna

Termelési érték 75-100 milliárd Ft, ennek

-              70-75%-a szántóföldi termesztésből,

-              25%-a hajtatásból,

-              2%-a vetőmagtermelésből tevődik össze

Termőtájak egy-egy növényfajta termesztésére specializálódtak

-        jobb minőség

-        nagyobb szakmai tapasztalat, hozzáértés

Fűszerpaprika à Kalocsa, Szeged

Görögdinnye à Békés, Heves

Csemegeuborka à Kisalföld, Nyírség

Fokhagyma à Dusnok, Makó

Vöröshagyma:à Makó

Ágazatai

1.      Szántóföldi, nagyüzemi termelés

-        nem kézimunka igényes

-        zöldborsó, zöldbab, csemegekukorica

Problémái: - a termőterületnek csak 30%-a öntözhető à

- öntözés nélkül a potenciális termőképesség 50%-a realizálható

2.      Kisüzemi

-        kézimunka igényes

-        konzervipari uborka

3.      Intenzív

-        kézimunka igényes

-        támrendszert igényel

-        mikroöntözés

-        az összterület 8-10%-a

- víz és tápanyagellátás folyamatosan és időben biztosítható

Zöldségfélék hőigény szerinti csoportosítása

 

Fokozottan melegigényes

25 ^OC: (min 10 ^OC): dinnyék, uborka, paprika

22  ^OC (min 12 ^OC): paradicsom, bab, csemegekukorica, padlizsán

Hidegtűrők

19 ^OC:: vöröshagyma, fokhagyma, cékla

16 ^OC: sárgarépa, petrezselyem zöldborsó

13 ^OC: káposztafélék

 

Szaporítási módok

-         Helyrevetéssel

-         Palántaneveléssel

-         Speciális szaporító képlettel (pl. dughagyma)

 

1.      Helyrevetés: a magot a termesztés végleges helyére vetik

2.      Palántanevelés: a magvetést

a.)   termesztő berendezésben (üvegház, fóliasátor)

b.)   szabadföldi palántanevelő ágyásokba végzik

-              a növények ott fejlődnek 4-8 hetes korukig, majd

-              a termesztés végleges helyére kerülnek kiültetésre

Palánta: olyan 4-8 hetes fiatal növény, melyet nem a termesztés végleges helyén felnevelve szaporítóanyagként használnak fel

1.      Szálas v. tápközeg nélküli palánta

2.      Tápközeges palánta (1 edény, 1 növény)

- Korai termesztésben (talajvázas, síkfóliás)

- Kabakosoknál: nem bírják az átültetést (uborka, görög- és sárgadinnye)

 

Palántanevelés előnyei, hátrányai

Előnyei: - kedvezőbb feltételek biztosíthatók a fiatal növénynek

-                     a magról vetéshez képest korábbi betakarítást tesz lehetővé

-                     Kevesebb vetőmagszükséglet (drága hibridvetőmagà megtakarítás)

Hátrány - költségigényesebb: (termesztőberendezés, kiültetés)

-                     palánták felszedése, kiültetése à - vektortevékenység

- palánta sérülhet

Oldal: Kertészeti tanácsok-zöldség
A gyors, pontos és naprakész segítség a szerkesztőktől.... - © 2008 - 2024 - tanacstamas.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat